Manapság sokan küzdenek a fizikai aktivitás hiányával. A monoton irodai munka, a hosszú otthoni tévénézés és a helytelen táplálkozás számos betegség fő oka. Az egyiket a nyaki gerinc osteochondrosisának nevezhetjük, amely az emberi gerinc egyik legmobilabb szegmense. Hatalmas stresszt visel el minden nap, mert fő funkciója a fej megtartása.
Ez a betegség jelentős kényelmetlenséget okoz a betegek életében, és egyformán gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. A betegség progresszívnek tekinthető, a csigolyaközi porckorongok degeneratív-dystrophiás rendellenességeihez kapcsolódik, ezért időben szakképzett orvosi segítséget igényel.
A patológia kialakulásának okai
Az osteochondrosis minden osztályt érinthet, de a nyaki régió fokozott aktivitása miatt nagyon gyakran ott alakul ki.
A betegség hagyományosan 4 fő szakaszra oszlik:
- Az első a porckorongok kezdeti rendellenességeihez kapcsolódik, amelyet instabil jelek kísérnek, és a tünetek enyhék.
- A második, amikor a csigolyák közötti rések csökkennek, és megkezdődik a rostos gyűrű pusztulása, esetleg az ideggyökerek becsípődése, és ennek következtében fájdalom.
- Harmadszor, amikor a gyűrű pusztulása már a végső szakaszban van, csigolyaközi sérv alakulhat ki, és gyakran a gerinc deformációjának jelei vannak.
- A negyedik a legsúlyosabb szakasz, amikor csontkinövések lépnek fel, és minden mozgás nagyon fájdalmassá és szinte lehetetlenné válik, ami ha nem kezelik, rokkantságot okozhat.
Jelenleg a fiatalok körében jelentős az osteochondrosis kimutatása, beleértve a nyaki gerincet is. Ha korábban ezt a betegséget életkorral összefüggőnek tekintették, és 40 év felettieknél fordult elő, ma már a 18-30 éves fiatalok is gyakran találkoznak ezzel a problémával.
A betegség okai a következők:
- túlsúllyal kapcsolatos problémák;
- rossz testtartás és a gerinc görbülete;
- az anyagcsere folyamatok késleltetése a szervezetben;
- különféle gerincsérülések;
- nehéz fizikai munka és jelentős súlyok szisztematikus emelése;
- bizonyos sportok gyakorlása, az edzési folyamat megzavarása;
- rossz általános fizikai erőnlét, különösen a hát izmos fűzőjének gyengesége;
- szisztematikus hipotermia;
- korábbi fertőző betegségek;
- ülő életmód, a fizikai aktivitás hiánya.
Jellemzőek a nyaki gerinc mozgáskorlátozottságának okai is. Ezek az izomgörcsök, a vérellátás romlása, az idegvégződések összenyomódása, a csigolyák közötti nyílások beszűkülése, valamint a csigolyákban és a csigolyaközi porckorongokban degeneratív folyamatok kialakulása.
A betegség tünetei
A nyaki osteochondrosis tünetei és jellegzetes jelei túlnyomórészt a fej és az agy vérellátásának károsodásának következményei. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a nyaki régió telített vérerekkel, és ezeknek köszönhető az emberi agy táplálása.
A nyaki gerinc patológiájának jellemző tünetei a következők:
- fejfájás, amely a betegség mértékétől függően meglehetősen súlyos és szisztematikus lehet;
- a nyaki osteochondrosissal járó szédülés gyakran eszméletvesztéssel jár;
- jellegzetes fülcsengés jelenléte, gyakran halláscsökkenés;
- a mozgások koordinációja, a járás;
- homályos látás;
- megnövekedett bőrhőmérséklet, és néha általános megnövekedett testhőmérséklet;
- hangváltozások, például rekedtség vagy rekedtség;
- a fogak nem megfelelő állapota;
- az ujjak zsibbadása, hidegség és gyengeség érzése a kezekben;
- fájdalom a nyakban, a torokban, fájdalmas érzések a fejbőrrel való érintkezéskor, néha még fogfájás is;
- a karokra, vállakra terjedő fájdalom és annak felerősödése a nyak és a fej különböző fordulataival vagy mozdulataival;
- hányinger vagy akár hányás, ami súlyos fájdalommal járhat.
A fejfájás, mozgáskorlátozottság és egyéb tünetek együttesen és külön-külön is megjelenhetnek, és eltérő intenzitásúak is. Általában ez közvetlenül attól függ, hogy melyik tárgyat érinti a betegség. E kritérium szerint a betegséget úgynevezett radikuláris szindrómákra, vertebralis artéria szindrómára, gerincvelő-kompresszióra, kardinális szindrómára, reflex szindrómára és másokra osztják.
A nyaki gerinc osteochondrosisának kezelése
Ha nincs kezelés a nyaki osteochondrosisra, akkor a betegek egy kezeletlen betegség jellegzetes tüneteit tapasztalhatják (fejfájás, memóriavesztés, láz, szédülés stb.), és ezt követően számos meglehetősen kellemetlen következménnyel kell szembenézniük. Például ez lehet az agyi keringés megsértése, amely az ereken keresztüli véráramlás romlása miatt fordulhat elő.
Ennek elkerülése érdekében a patológia első jeleit észlelő betegnek szakképzett segítséget kell kérnie.
A beteg elsősegélynyújtásához fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentő gyógyszereket (tabletták, kenőcsök, injekciók) használhat. Az orvoshoz fordulás előtt otthon is használhat figyelemelterelő gyógyszereket, például kígyómérget vagy méhmérget tartalmazó melegítő kenőcsöket. Ha duzzanat jelentkezik, használjon diuretikumokat, vagy enyhítse a duzzanatot népi gyógymódokkal, például gyógynövény-főzetekkel. Ami az orvos látogatását illeti, annak kötelezőnek kell lennie, függetlenül attól, hogy a beteg milyen megkönnyebbülést kap az öngyógyítás során.
Az elhúzódó nyaki osteochondrosis nem gyógyítható.
A nyaki gerinc osteochondrosisát általában a páciens panaszai alapján diagnosztizálják. A diagnózis megerősítésére olyan módszereket alkalmaznak, mint a röntgen, a CT vagy az MRI.
A diagnózis megerősítése után a szakember kezelést ír elő a betegség stádiumától és általában a beteg egészségi állapotának egyéni jellemzőitől függően. Érdemes megjegyezni, hogy csak a kezdeti szakaszban lehet megszabadulni a problémától az orvostudomány segítségével. Amikor a patológiát a fejlődés kezdetén kezelik, a népi gyógymódokkal történő kezelés meglehetősen hatékony lehet.
Ami a nyaki osteochondrosis előrehaladottabb stádiumait illeti, kezelésük a betegek kényelmetlenségének, fájdalmának és fizikai szenvedésének csökkentésére irányul. Hozzáértő és átfogó megközelítéssel lehetőség nyílik a betegség fő tüneteinek kiküszöbölésére és az esetleges exacerbációk megelőzésére, valamint a gerinc patológiás folyamatainak kialakulásának megállítására.
A betegség komplex kezelése magában foglalja a hagyományos orvoslás és a nem hagyományos módszerek alkalmazását. Ezenkívül a remissziós szakaszban a népi gyógymódokkal történő további kezelés elfogadható.
A betegség kezelésének leggyakoribb módjai a következők:
- vákuumterápia;
- gyógyszeres kezelés;
- akupunktúra;
- lézerterápia;
- elektromos stimuláció;
- száraz tapadás;
- kezelés mágnesekkel;
- terápiás gyakorlatok;
- gyógymasszázs tanfolyam stb.
A fájdalom enyhítésére általában elegendő, ha a beteg 1-3 kezelést végez. A pozitív terápiás siker megszilárdításához körülbelül 10-15 kezelési alkalomra lehet szükség. Az akut szakasz eltávolítása után terápiás gyakorlatokhoz és masszázshoz folyamodnak. Ez segít helyreállítani a vérkeringést és erősíti az izmokat.